KépződésTudomány

Marxista elmélet

Karl Marx, egy német közönség és gondolkodó a 19. században olyan politikai elméletet alakított ki, amely utólag befolyásolta a közélet számos szféráját. A társa Engels volt. A marxista elmélet lett az orosz forradalmi Lenin munkájának alapja.

Az ötlet a társadalom mint egységes társadalmi rendszer megközelítésére összpontosított. Ugyanakkor a társadalom elemzése a materializmus szempontjából történt. A marxista elmélet rámutatott arra, hogy az összes politikai jelenség nem az emberi tudatosságra, hanem az emberek létére épül . A történelem eseményeinek végső oka és meghatározó hajtóereje a tanítványok követői számára a változó termelési módokban szerepelt.

A marxista gazdasági elmélet lendületet adott az osztálypolitikai elképzelés kialakulásának és továbbfejlesztésének. Az osztályok a társadalom ipari szerkezetének valamiféle "származékai" voltak. E tekintetben ellenzékük a politika lényege.

Az egyén politikai szabadságát a marxista elmélet által képviselt nézőpontban az elnyomás és a társadalom politikai életében való részvétel lehetőségének tekintették. Az elképzelés követői úgy tekintették a politikára, hogy "több millió embert foglalkoztatnak", és támogatják, hogy az emberek népe számára lehetőséget kapjanak arra, hogy kifejtsék nézeteiket, és megvalósítsák akaratukat. A fő szerepet a munkásosztályhoz rendelték. Ez a társadalmi réteg, amely felszabadult a burzsoázia igéjétől, mentesíti az összes népet tőle. Így minden egyes ember szabad fejlődéséhez létrejönnek a feltételek.

A marxista elmélet kezeli a politikai és társadalmi egyenlőség problémáját is az osztályok helyzetéből. A kiaknázott és a kizsákmányolók között nem lehet egyenlőség. A legfontosabb tényező, amely hozzájárul annak eléréséhez, a politikai hatalom megragadása a dolgozó emberek által. Ebben az esetben megoldódik a parasztság, a munkásosztály és a munkás értelmiség politikai és társadalmi egyenlőségének kérdése.

A marxizmus elmélete szerint a fő politikai kérdés a hatalom kérdése, főleg az állami hatalom. Az állami hatalom létezése lehetővé teszi, hogy ezek vagy más erők befolyásolják a társadalmi élet minden területét, megerősítve uralmukat.

A marxista pénzelmélet szerint az arany szerepe különleges természetű árucikknek tekinthető. Arany, árutermelő természetének megóvása, értéke és fogyasztói értéke. Az utóbbi az, hogy ipari célokra használják. Az arany értékét úgy definiálják, mint a szociális munkaerő mutatójának kimutatását. A pénz funkciója mellett az arany különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Így a fogyasztói érték egy univerzális formában kezd működni, amelyen keresztül más áruk értéke jelentkezik. A pénzben megkötött konkrét munka a személy elvont munkájának általános kifejezése.

A pénzügy egy független, független devizaárfolyam. Az áruforgalom fejlesztése elősegíti az új monetáris funkciók, az új pénzformák kialakulását. Az árupiaci keringési funkciókban (fizetési eszközök, kincsek, forgalmi eszközök, értékmérték stb.) Kialakuló formák valamilyen módon járulnak hozzá a független érték kialakulásához.

A marxizmus egész elméletében az osztály, politikai érdekek eszméje halad. Tükrözik mindazt, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy megszilárdítsa ezt a témát (nemzet, párt, osztály) a társadalomban. Ugyanakkor a politikai szférában nagy jelentőséget tulajdonít a téma saját politikai érdeklődésének megértésében, valamint a többi résztvevő valódi érdekeinek megismerésében.

Similar articles

 

 

 

 

Trending Now

 

 

 

 

Newest

Copyright © 2018 hu.delachieve.com. Theme powered by WordPress.