Elemzés a vers Gumilev „Zsiráf”, a történelem folyamán

Nikolay Gumilev - orosz költő a XX század legendás alakja és szenvedélyes utazó. Ő szeretete fényes egzotikus tájak erősítse költészet, amelyben a szépség az orosz nyelv harmóniában déli képeket. Elemzés a vers Gumilev „Zsiráf” - egyik gyöngyszeme a költészet a múlt század - feltárja a legbelső gondolatait és romantikus képzelet a szerző, beszél a szenvedélyes utazás és a szomjúság a kaland.

Afrikai utazás

Mielőtt egy elemzést a vers Gumilev „Zsiráf”, meg kell mondani néhány szót arról, hogy miért kezdte szerelmét afrikai szépségű táj.

Gyermekkora óta, orosz költő akart lenni a fekete kontinensen, de a régóta várt utazás volt, amikor ő volt huszonegy. Ekkorra egy kis pénzt, hogy lehetne megmenteni a hallgató a Sorbonne, hagytuk, hogy elhagyja Oroszország jóváhagyása nélkül az apja, akinek a szeme egy ilyen utazás rendkívül vakmerő. Az utazás volt spontán, de kezdődik, hogy egy hosszú kutatási tevékenység, amely Gumilyov szentelte forró kontinensen.

Ma ez különösen szomorú, úgy gondolja, ...

Mielőtt azonban Afrikában, Gumilev tett javaslatot Anne Gorenko ismert orosz irodalomban álnéven Ahmatova. Elemzés a vers Gumilev „Zsiráf” kell kezdeni felülvizsgálatát az első sorokat, amelyben a szerző utal a lány, akinek a szeme szomorú, és ő ül, „átfogó térdre.” Az elején a vers ellentétben a fő rész, ahol az egzotikus jellege Afrika mutatja.

Ahmatova visszautasította Gumilyov. És ez a hiba nem az első volt. Fiatal költő akarta bizonyítani, hogy ő szeretett, hogy ő méltó rá. Végtére is, hogy menjen egy vad afrikai sivatag, akkor szükség van egy kis bátorságot és elszántságot.

Két évvel közzétételét követően a gyűjtemény, amely magában foglalja a szavakat intézett Anne Ahmatovoy arra utal, hogy egy festői meleg helyen, ahol a „Wanders zsiráf”, Gumilyov végül a régóta várt megállapodás. Ebben a munkában nem nyilatkozatok a szeretet, de van egy szokatlan romantika és tündér. A szerző azt mondja a barátnője a gyönyörű távoli földek járt. Arra törekszik, hogy kedvére leírása a csodálatos táj, valamint a kamat és nyerj a szívét.

A kép egy zsiráf

Szürke racionális világ, amelyben nincs értelme az érzelmek és élénk megjelenítést, engedélyezi mesés képeket. A „tökéletes zsiráf” Gumilev létrehozásához használt szép és szinte irreális világban. Afrikai táj - nem fikció, és nem egy tündérmese. Azonban az ember megszokta, hogy az orosz őszi rossz idő, ez a kép úgy tűnik elérhetetlen.

Már a második versszak a vers lesz egy színes meleg tónusok. Kecses karcsúsága és mágikus minta, ahogy azt Gumilev, zsiráf. A történelem e romantikus művek kezdődik, talán még az első években a szerző, amikor a jövő költő Acmeist álmodott egzotikus kiterjedésű, összefüggő gyerekkoromban álmok ezt az állatot.

Tudom, hogy egy csomó csodálatos látni a földet ...

Elemzés HUN vers „zsiráf” megértéséhez szükséges fogalmi tartalmát és formáját a mű. A harmadik és a negyedik versszak mint Gumilyov meghívja az olvasót, hogy nézd meg a világot más szemmel. Zsiráf a megítélése a költő néhány kép. Ez nem csak egy vad afrikai állatok. Ez a gyönyörű része a világnak, hogy nem mindenki tud vagy akar látni. Az ingyenes egy „sűrű köd”, a költő felhívja arra, hogy milyen nagy és csodálatos világban. Ahhoz, hogy az olvasó segítségével végezzük a párbeszédet a titokzatos lány.

Csád-tó

Rátérve a szerencsétlen beszélgetőpartner, Gumilev teszi az olvasó tanúja ez a párbeszéd. Ez a művészi technika lehetővé teszi számunkra, hogy kifejezzék a klasszikus romanticizmus konfliktus a valóság és az álmok. És a tó itt szimbolizálja az egzotikus szépség, a kontinens, ami túl messze van a költő múzsája. Hozzászokott, hogy az ő szavaival élve, a „sűrű köd”, és úgy véli, csak az eső. Ezek a szavak is értelmezhető a vonakodás élvezni az életet, és stargaze.

összetétel

Tárgy tökéletesség sajátos művek létrehozásához Nikolai Gumilyov. „Zsiráf”, a kompozíció, amely az ő sokféleségét művészi képek, meglehetősen világos szerkezetű. Ebben a munkában, élő dallamot. A vers kezdődik egy kisebb, de bemegy egy vidám jelentős. A világos színek ábrázolja a költő álma, hogy hol lakik. Romantikus álmok, s arra törekszik, hogy nyújtsa be a szív a szeretett. De vannak kétségek, hogy képes hinni az Ő csodálatos álom. Ez vezet az a tény, hogy a történet végével, egy csendes kisebb akkordokat.

Hogy tudta megmondani neki a trópusi kertben, a karcsú pálmafák és a szaga vadnövények elképzelhetetlen, ha ő van szokva, hogy egy olyan világban élni racionális és színtelen? De minden a bánat, hogy él a sorok Gumilyov nekik, nem pesszimizmus.

„Master of mese” - így nevezte magát költőnek. Ebben a kijelentésben van igazság, mert a munkálatok káprázatos képek és gyűrű kerettel. Az ilyen művészi eszközök jellemzője minden mese. A költő nem hagyja szándék mondani imádott a csodája a forró kontinensen, és hogy túl a „sűrű köd”, amelyben ő szokott lenni. Amikor elolvasta a verset a benyomást kelti, hogy ő készen áll, hogy beszéljünk a napsütötte országban újra és újra. Heaven on Earth létezik, képes lesz meggyőzni őt erre. És a vágy, hogy erősítse meg az utolsó szavai, és amellyel megkezdődik a termék. Sír ... És ismét indul az élénk történet.

Művében Gumilyov ábrázolt két világ. Az első homályos és színtelen. Második - fényes és változatos. Tompa hangok ő kevés figyelmet fordítottak. Színtelen világ inkább szerepet tölt be a háttérben. Színes fényes világ a költő - a szenvedélye az afrikai természet, az állandó törekvés a romantikus álmok, és természetesen, a szeretet egy nő. Ez a kis munka annyira sokoldalú, hogy nem rendelkezik egyértelmű értelmezése. Minden olvasó látja, mint valamit, ami közelebb van a szíve.