Nyelvi személyiség - hogyan alakul és mi befolyásolja

A XX. Században - és most a XXI. Században - a tudomány humanitárius területe egyre inkább egy embert, jellegét, viselkedését és jellegét helyezi a tudományos kutatás középpontjába. A nyelvészetben ugyanez a helyzet: a nyelv nem mint elvont jelenség, hanem az emberi természet, a fejlődés, az eredmények megnyilvánulása. A tudományban még mindig nincs egységes koncepció és meghatározás, hogy mi a "nyelvi személyiség". Mindazonáltal, a "világ nyelvi képe" - egy ehhez kapcsolódó koncepció mellett - ez a jelenség a tudósokat a nyelvtanulás minden szintjén - a fonetikától a textológiáig tartja. Egy nagyon általános megfogalmazásban azt mondhatjuk, hogy egy nyelvi személyiség egy személy nyelvi magatartása és önkifejeződése. Az egyén diskurzusának kialakulása elsõsorban az anyanyelvén elsõ benyomást kelt.

Itt emlékeznünk kell ezekre a nyelvi hipotézisekre (például Sapir-Whorf hipotézisére), amely szerint a nyelv meghatározza a gondolkodást. Például az orosz nyelvű emberek számára a határozott és határozatlan cikkek összetettek, amelyek elemiek a német nyelvek (angol, dán, német) hangszórói által. A lengyelhez képest oroszul nem létezik "női-valódi kategória". Vagyis amikor a Pole megkülönbözteti (mondjuk a névmásokkal vagy az igei formákkal), egy csoport, amelyben csak nők, gyermekek vagy állatok voltak, vagy pedig olyan csoport volt, amelyben legalább egy ember jelen volt az orosz Nincs alapvető különbség. Mi befolyásolja? A vizsgált nyelveken elkövetett hibák, amelyek nem rossz utasítások, hanem egy másik nyelvi tudat, más nyelvi személyiség következményei.

Még saját nyelvüket is beszámolva, másképpen beszélünk egymás között a társaikkal, a tanárokkal, a fórumokon. Vagyis a kommunikáció szférájától függően különböző egyéni tulajdonságainkat vonjuk be - mi a nyelvi személyiségünk, a szókincs választása, mondatok, stílusok kialakítása. Formációját nemcsak az anyanyelv, hanem mint a nevelés, az oktatás színvonala és a specializáció is befolyásolja. Érdemes figyelni arra, hogy például az orvos nyelvi személyisége eltér a programozó vagy a mezőgazdasági munkás nyelvi személyiségétől. Az orvosok gyakrabban fogják használni az orvosi terminológiát, még a rendes beszédben is, az egyesületek és az összehasonlítások gyakrabban kapcsolódnak az emberi testhez. Míg a mérnökök beszédében a metaforák gyakrabban kapcsolódnak mechanizmusokhoz és gépekhez. Így a nyelvi személyiség szerkezete számos tényezőtől függ. A környezet, amelyben felneveltünk, létrehozza az alapot, ugyanúgy, mint a karakterünk és a személyes tulajdonságaink, ez a struktúra folyamatosan fejlődik és lakóhelyünk környezete befolyásolja. Ügyeljen arra, hogy hogyan léphet be egy másik családba - mondjuk, feleségül - egy lány elkezd beszélni egy kicsit másképpen, olyan szavakkal vagy "mondásokkal", amelyek a férje családjában vannak. A helyzet még érdekesebb, ha a nyelvi személyiség külföldi környezetben folytatódik. Így a kivándorlók beszéde számos jellemzővel jellemezhető, a nyelvvel együtt, amelyben naponta kommunikálniuk kell.

A nyelvészet elméletében és gyakorlatában a fordító nyelvi személyisége különleges helyet foglal el. Az a tény, hogy a fordító nemcsak egy kultúra hordozója, hanem közvetítő is - egy közvetítő - egy kultúra jelenségének adója a másiknak. Feladata nem csupán az információ átadása, hanem gyakran az érzelmi hatások újrateremtése az olvasóra, ugyanazon érzelmek és társulások átadása, ahogy az eredeti nyelv felidézi. És kiderül, hogy az abszolút "objektív" átvitel a gyakorlatban lehetetlen, mert a fordítás szerzője nyelvtani identitása mindent - a félreértett vagy félreértett helyektől, és a frazeológia és a metaforák választékával zárva - mindenképpen befolyásolja. Ez különösen a különböző fordítók fordításának példáján látható. Még ugyanabban az időintervallumban (például Petrarch fordításai az ezüst költői által ), a stílus, az ábrás rendszer és végső soron az azonos versenyt különböző fordításokban kifejtett általános hatása radikálisan más lesz.