Modern beszéd: születések és fajok

Az ókori időkről szóló beszédet hatékony módszernek tartották az emberek befolyásolására. Alapjai az ókori Görögországban erednek, amikor az emberek bemutatták munkáikat, beszélve az agorán vagy az ókori színházakban. Azóta ez a művészet olyan változásokon ment keresztül, amelyek a beszéd teljesítményével kapcsolatosak, de célja és fő struktúrája is ma is tiszteletben van.

Az oratórium alapjai

Számos retorikai kanon van, amelyen a beszéd kialakulása megtörténik. Fontosak nemcsak a nyilvános beszédekben, hanem a mindennapi életben is, a hétköznapi beszélgetések során. Ezek után egy személy tudatosan kifejezi gondolataikat, amelyek mások számára elérhetők lesznek.

• Az első szakasz a leltár. Itt a hangszóró kiválasztja az anyagot, amelyet feldolgozni fognak (megértettek) és bemutatásra kerülnek. A beszédépítés első szakaszában ez a megvilágítás tárgya, azaz a megvilágítás tárgya. Mit fog beszélni a szerző.
• A második szakasz a diszpozíció. Itt az objektum fogalomsá válik, más tudásrendszerébe tartozik. Ebben az időszakban kialakul a kompozíciós diagram a teljesítményből, az analitikai objektumok közötti logikai kapcsolatokat kiemelik. Így a rendelkezés a helyes fogalmi beszédberendezés garanciájaként szolgál.
• A harmadik szakasz az elocution. Itt a szerző a kiválasztott fogalmakat verbális formába vonja. A verbalizáció nem logikus módszerekkel fordulhat elő, amelyek gyakran a befolyás fő eszközeivé válnak: trópusok és számok.
• A negyedik szakasz az akció. Itt a szerző bemutatja a jövőbeli előadást, figyelembe véve a hang intonációját, szüneteket és a szavak nagyon kiejtését. Ezen a ponton is meghatározzák a gesztusokat és az arckifejezéseket, amelyek lehetővé teszik az információ harmonikus közvetítését és a közönség helyes befolyásolását.
• Az ötödik szakasz emlékmű. Most a beszélőnek emlékeznie kell a beszédére annak érdekében, hogy gyorsan eligazodjon, amit szándékában áll mondani.

Születések és beszédfajták

A modern retorikának számos nemzedéke és fonóda van. Ezek attól függenek, hogy milyen területre terjed ki a beszéd, a végrehajtási helyzet, valamint a témák és formák. A nemzetség a legszélesebb koncepció, amelyet a beszéd tárgyától, a céltól, formától és a helyzettől függően határozunk meg. Az orratórium beszéd több nemzetségbe sorolható. nevezetesen:

• tudományos;
• társadalmi és politikai;
• lelki;
• Szociális és háztartási;
• bíróság előtt.

A nemzetségtől függő beszédes beszéd fajokba sorolható. Meghatározzák a beszéd területét, helyzetét és közönségét.

Az akadémiai beszédet előadások (iskolai vagy egyetemi), tudományos jelentések, bírálatok, beszámolók, valamint beszédek a népszerű tudományos témákról nyújtanak. Ezeket a fajokat az információ telítésével, az expresszív kifejezések minimális használatával, valamint a tények működésével jellemzik. A prezentáció a széles közönség számára hozzáférhető nyelveken alapul, szükségtelenül meghatározott fogalmak hiányában, amelyek jelentése nem feltétlenül ismert a hallgatók számára.

A bírósági szóbeli beszédet kétféle képviseli: ügyészség és ügyvéd. Érzelmi telítettség jellemzi őket, amit szükségszerűen érvek támasztanak alá.

A társadalompolitikai beszéd sokféle, a leggyakoribb - agitátorok és rally beszéd, amelyek a demokratikus államokban gyakran hallhatók a választások előestéjén. Az ilyen jellegű nyilvános beszédekhez hasonlóan diplomáciai, parlamenti, katonai-hazafias beszéd és beszámoló is szól. Ezeket kifejezõ szókincs jellemzi, váratlan összehasonlításokat statisztikai adatokkal és egyéb objektív tényekkel kombinálva.

A teljesítmény társadalmi és mindennapi nemzetségét ötféle típus jellemzi: jubileumi beszéd, üdvözlés, asztal, sír és recepció. Érzelmi felkiáltások és személyes értékelések jellemzik őket.

A szellemi beszéd kétféle: prédikáció és egyház (hivatalos). Ők tele vannak az öreg szlávzmussal, természetükben tanulságosak és nem feltétlenül konkrét tényeken alapulnak.

Így számos fajta és féle nyilvános beszéd van. Ők viszont műfajokra vannak felosztva, amelyek meghatározzák a szöveg hangerejét és stílusát. Azonban a beszéd típusától és műfaji típusától függetlenül tartalmaznia kell hasznos és hozzáférhető információkat, és a szerzőnek jól kell hallgatnia az arckifejezéseket, a gesztusokat és a hangokat annak érdekében, hogy helyesen és hatékonyan közvetítse azt, amit mondani akar.