Aorta, aorta ágak: leírás és fotó

Az aorta az emberi test legnagyobb hajója, amely a bal kamrából vért hordoz, és nagy vérkeringési kör kezdete.

Az aortában több osztályt különböztetünk meg:

• Növekvő (pars ascendens aortae) osztály;
• Az aorta íve és ágai;
• A leereszkedő (pars descendens aortae) osztály, amely viszont a mellkas és a hasi részekre oszlik.

Aorta ív és ágai

1. Truncus brachiocephalicus elágazik az aorta ívéből a 2. jobb borda porcszinten. Előtt a brachiocephalic jobb vénája, mögötte pedig a légcső. A brachiocephalic törzs elindulása után a törzs felfelé és jobbra irányul, két ágat ad a szternoklavikális jobb oldali kötésnek: a szubklavia jobb és a jobb karotid arteria.
2. A közönséges carotis artéria (balra) az aortaív egyik ága. Ez az ág általában 20-25 mm-nél hosszabb, mint a közönséges jobboldali artéria. Az artéria útvonala a lumbosakrális és a szternocleidomastoid izmok mögött helyezkedik el, majd a nyakcsigolyák keresztirányú folyamatai felett. Az edényen kívül a vagus ideg és a nyaki (belső) vén van, belsejében fekszik a nyelőcső, a légcső, a garat, a gége, a mellékpajzsmirigy és a pajzsmirigy. A pajzsmirigy porcai (felső része) területén minden egyes karotid arteria a belső és a külső karotidokat adja, amelyeknek megközelítőleg azonos átmérője van. Az artériák elosztásának helyét bifurkációnak nevezik, ezen a helyen az intercelluláris glomerulusz (somnolent glomus, carotis mirigy) is található - anatómiai forma, 1,5 x 2,5 mm méretű, melyet kémiai receptorok és kapillárisok hálózatával látunk el. A carotis arteria területén van egy kis kiterjesztés, amit álmos sinusnak neveznek.
3. A carotis külső artéria a carotis artéria két végső ágát jelenti. Ez utóbbit a karotid háromszög (a pajzsmirigy porcjának felső pereme) visszahúzta. Kezdetben kissé mediálisan hat a carotis belső artériájához, majd laterálisan. A carotis artéria kezdete a szternocleidomastoid izom alatt és a carotis háromszög területén helyezkedik el - a nyak subcutan izomzatában és a nyaki fasciában (felületi lemezében). A hátsó izom (a hátsó has) és a szlvoid izom belsejében elhelyezkedő, a mandula nyakában lévő nyaki (külső) artériát (parotid mirigyben) két felső ágra osztják: a felső és a felszíni felszíni artériák. Ezen túlmenően a karotid külső átriumban számos ág van: az elülső csoport - az arc-, a pajzsmirigy felső- és a nyelvi artériák, a hátsó csoport - a fül hátsó, az occipitális és a sternocleidomastoid artériák, valamint a garat felemelkedő artéria középen.

A mellkas aorta ágai

Ez a szegmens, ahogy már említettük, része a csökkenő aortának. A posterior mediastinum régiójában található, a gerincoszlop mentén. A mellkas aorta ágait két csoportban képviselik: parietális és viszcerális (belső).

Belső ágak

Az aorta viscerális ágait a következő csoportok képviselik:

1. Az ágak bronchiálisak (2-4 db). Kezdjük az aorta elülső falával az intercostális harmadik artériák ágában. Mindkét tüdő kapujába belépve az artériás intrabronchiális hálózatot alkotják, a hörgők vérellátását, a kötőszöveti struktúrákat (tüdőhéj), a nyelőcsövet, a pericardiumot, a pulmonalis erek falát (vénák és artériák). A tüdőszövetben a bronchiális ágak anastomózisokat alkotnak a tüdőartéri ágakkal.
2. Nyelőcsövek (3-4 db). Körülbelül 1,5 cm-es dübörgésük van, és a nyelőcső (mellkasrésze) falain végződik. Ezek az ágak a mellkasi aortából indulnak ki a 4-8 csigolya régióban . Anastomózis alakul ki a felső diaphragmatikus, az alsó és a felső pajzsmirigy, a mediastinalis artériák, valamint a szívkoszorúér bal szív artériájában.
3. A mediastinalis (mediastenális) ágak különböző helyeken lehetnek instabilak. Gyakran megy a perikardiális ágak összetételében. Végezze el a szálak vérellátását, a posterior mediastinum nyirokcsomóit és a perikardium hátsó részét. Az anasztomózisokat a fentiekben ismertetett ágak képezik.
4. A perikardiális (1-2 db) ágak vékonyak és rövidek. Elágazódnak az elülső aortafalról, a perikardiumot (hátsó falát) tápláló vér. A mediastinalis és a nyelőcső artériák anastomózisainak formája.

Parietális ágak

1. Az aortaból áthaladó diafragmatikus felsõ artériák ellátják a vérellátást az aorta nyakába és ágyéki szegmensébe. Az anasztomózisok a diaphragmatikus inferioris, belső mellkasi és intercostalis alsó artériákkal egyeznek.
2. A posterior posterior aortális falon elágazó posterior (10 pár), és 3-11 interkostális térben követi. Az utolsó pár a 12 él alatt halad (azaz alul-bordázott), és belép az anastomosisba az ágyéki artériák ágaiba. Az első és második interkostális tereket egy szubklavia artériával látják el. Az intercostális jobboldali artériák kissé hosszabbak, mint a baloldaliak, és a mellhártyák mellé a hátsó medianostinum alatt elhelyezkedő, a csigolyatestek elülső felületén fekvő bordázati sarkok alá kerülnek. Az interkostális artériák bordái a hátsó ágakat a hátsó izmok és bőr, a gerincvelő (beleértve annak membránjait) és a gerincoszlopot is kiterjesztik. Az arteria bordás sarkából a belső és a külső interkostális izmok között helyezkedik el, a bordás horonyban. A 8. intercostális tér és alatta elhelyezkedő artériák egy megfelelő borda alatt helyezkednek el, a mellkas oldalsó részeitől az izomzat és a bőr oldalirányú ágaiba, majd a mellkasi (belső) artériából az anasztomózisokat alkotják. 4-6 interkostális artériák adnak fióktelepeket az emlőmirigyekbe. A mellkason lévő felső artériák biztosítják a mellkasát, és az alsó három - a membrán és a ventrális fal (elülső). A harmadik jobb interkostális artéria egy olyan gallyat ad le, amely a jobb oldali hörgőhöz vezet, és 1-5 interkosztális artériából eloszlik a vérellátás a bal hörgőhólyagban. A 3-6. Interkostális artéria a nyelőcső-artériákat hozza létre.

Az aorta hasüregének ágai

A ventrális aortás szegmens a mellkasrész folytatása. A mellkasi csigolya 12-es szintjén kezdődik, áthalad az aorta diaphragmatikus nyílásán, és véget ér az ágyéki régió 4 csigolyájának régiójában. A has térség az ágyékcsigolyák előtt helyezkedik el, kissé a középvonali vonal bal oldalán, retroperitoneálisan fekszik. Jobbra fekszik az elülső üreges (alsó) vénája - a hasnyálmirigy, a duodenum horizontális szegmense és a vékonybél mesenterialis gyökere.

Parietális ágak

Az aorta hasi részének következő parietális ágainak izolálása:

1. A membrán alsó artériák (jobb és bal) a hasi aorta elágazása után elhagyják az aorta diaphragmatic apertúráját és a membránt (az alsó síkját) előre, felfelé és oldalirányban követik.
2. Az ágyékcsigolya artériák (4 db) kezdődnek az aortából a felső 4 lumbális csigolya régiójában, az anterolaterális hasi felületek vérellátása, a gerincvelő és az alsó háta között.
3. A szakrális medianarteria az aortaból indul el, melynek része a lírai közönséges artériák (5 lumbális csigolya) felosztása, követi a sacrum kismedencei szakaszát, amely a coccyx, sacrum és m. iliopsoas.

Visceralis ágak

A hasi aorta következő viscerális ágai kiemelkednek:

1. A lisztérzékeny törzs az aortából származik 12 mellkasi vagy 1 lumbális csigolya régióban, a belső diafragmatikus lábak között. Ez a középső vonalra a xiphoid folyamat (csúcspontja) alapján kerül kiszámításra. A hasnyálmirigy testében a lisztérzékeny törzs három ágat ad: a gyomor balra, a májgenerálist és a lép artériát. A Truncus coeliacust a szoláris plexus ágai vesik körül, és a parietális peritoneum előtt helyezkedik el.
2. A mellékvese középső artériája párosodik, az aortából leágazik a lisztérzékenység alatt és a mellékvese vérellátásától.
3. A mesenterialis elsődleges artéria az aorta felől elágazik az 1. ágyéki csigolya régiójában, a hasnyálmirigy mögött. Ezután áthalad a duodenumon (elülső felületén), és gömböcskéket ad a duodenumnak és a hasnyálmirigynek a vékonybél mesenterialis gyökere levelei között, és gallyat ad a vékonybél kis és nagy (jobb oldalának) vérellátásához.
4. A vese eredetű artériák az 1. lumbális csigolyából. Ezek az artériák adrenális alsó artériákat hoznak létre.
5. A petefészkek (herék) artériái kissé alacsonyabbak, mint a veseartériák. Hátulról halad a parietális peritoneumból, a húgyvezetékek átjutnak, és a csípő külső külső artériái után. A nőknél a petefészek artériái egy ligamentumon keresztül, amely lefedi a petefészket, megy a petevezetékekbe és a petefészkekbe, és a férfiaknál - a spermiás kábelen keresztül a hasnyálmirigy-csatornán keresztül menjünk a herékre.
6. Az alsó mezenteriális artéria ágak az aorta abdominális részének alsó harmadában a 3 ágyéki csigolyák régiójában. Ez az artéria adja a kettőspontot (a bal oldalon).

Az aorta érelmeszesedése

Az aorta és ágai atherosclerosisai patológiásak, melyet a plakkok proliferációja jellemez az edények lumenében, ami ezután a lumen szűkületéhez és a trombus kialakulásához vezet.

A patológia középpontjában a lipidfrakciók aránya egyensúlyhiány áll, a koleszterinszint növekedéséhez, amely az aorta és az aorta ágainak plakkjai formájában helyezkedik el.

A provokatív tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az öröklődés, a hipodinámia.

Az ateroszklerózis megnyilvánulása

Gyakran előfordul, hogy az ateroszklerózis nyilvánvaló tünetek nélkül jelentkezik, ami az aorta nagy méretéhez (valamint az osztályokhoz, az aorta ágaihoz) társul, kifejlesztett izom- és rugalmas rétegeket. A plakkok elszaporodása a szív túlterheléséhez vezet, amelyet nyomáspróba, fáradtság és fokozott szívritmus jelent.

A patológia előrehaladtával a folyamat a lefelé irányuló és felemelkedő szakaszok aorta ívének ágaira terjed ki, beleértve a szívbetegségeket hordozó artériákat is. Ebben az esetben a következő tünetek jelentkezhetnek: stenocardia (a vállban vagy karban adott retrosternalis fájdalmak, légszomj), emésztési és veseelégtelenség, vérnyomáscsípő, végtagok hidegsége, szédülés, fejfájás, gyakori ájulás, gyengeség a kezében.