A protekcionizmus politikája

A protekcionizmus politikája állami szponzorálás a gazdasági szférában. Az ország belföldi piacának kerítésévé válik a külföldi áruk megjelenéséül. A protekcionizmus politikája a versenyképes áruk exportjának külpiacokra való ösztönzését is elősegíti. Ennek az államvédelemnek az a feladata, hogy ösztönözze az állami gazdaság fejlődését, megóvja a külföldi versenytől a nem tarifális és vámszabályozáson keresztül.

A növekvő globális globalizáció szükségessé teszi a megfelelő protekcionizmus politikáját, ezáltal növelve az orosz termékek versenyképességét a nemzeti és nemzetközi piacokon. Az állam politikai aktivitásának megnyilvánulása bizonyos területeken lehetővé teszi a hazai termelők számára, hogy a válság utáni időszakban gyorsan és hatékonyan alkalmazkodjanak a globális gazdasági fejlődés feltételeihez.

Meg kell jegyeznünk, hogy a különböző történelmi időkben az orosz állam gazdaságpolitikája a szabad kereskedelemre és a protekcionizmusra irányult. Ugyanakkor egyetlen szélsőséges formát sem fogadott el egyértelműen. Ugyanakkor egy abszolút nyílt gazdaság, korlátlan forgalmú, a technológia, a munkaerő és a tőke országhatárokon átívelő mozgása nem minden államban rejlik.

Sok évszázadon keresztül a politikai és gazdasági szereplők azzal érveltek, hogy jobb - a protekcionizmus politikája, amely lehetővé teszi a hazai termelés fejlődését vagy a szabad kereskedelmet, ami lehetővé teszi az ipar nemzetközi és nemzeti költségeinek közvetlen összehasonlítását.

Az 1950-es és 1960-as évek nemzetközi gazdaságát a liberalizáció és a külkereskedelem szabadságának tiszteletben tartása jellemezte . Az 1970-es évek megjelenésével egy másik tendencia figyelhető meg, amelyben a protekcionizmust túlnyomórészt használják. Az államok fokozatosan elkülönülni kezdtek egymástól, egyre kifinomultabb tarifák, és különösen a nem vámjellegű akadályok alkalmazásával. Így hazai piacának védelme volt a külföldi versenytől.

A protekcionizmus politikája a hazai stratégiai iparágak külföldi versenyre való állandó védelmére irányulhat. Ez viszont biztosítja az ország sérthetetlenségét a katonai műveletek körülményei között.

A belső piac kerítése ideiglenes lehet. Ez a feltétel általában az újonnan létrehozott gazdasági ágazatokra vonatkozik. Az ideiglenes intézkedéseket fel lehet oldani a szükséges versenyképességet elérő termelési területek elérésével, más államok hasonló szféráival.

Az állam protekcionista politikát alkalmazhat olyan hasonló intézkedésekre adott válaszként, amelyek védik a gazdaságot más országokban.

Az államnak a belföldi piac védelmére irányuló gazdasági intézkedései több formát ölthetnek:

- ágazati forma (külön iparág védelme);

- szelektív formában (adott állapotból vagy árukból származó védelem);

- kollektív formát (a védelmet több egységes ország gyakorolja);

- a látens forma (védelem, nem vámmód).

Meg kell jegyezni, hogy az orosz gazdaság ma alacsony versenyképességgel rendelkezik a többi ország gazdaságaival szemben. E tekintetben valószínű, hogy egy fejlődő globális gazdaságban az orosz állam olyan helyet foglalhat el, amely gyengén tükrözi igaz tudományos, technikai és természeti erőforrásait. Így valószínű, hogy az ország egyre inkább iparilag fejlettebb országok számára válik puszta forrástermelővé. Az oroszországi protekcionizmus politikája azonban befolyásolhatja ennek a folyamatnak a fejlődését.